Az Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége egy nemzetközi együttműködés részeként készíttetett tanulmányt, amely azt vizsgálja, milyen hatással van az Ipar 4.0-nak nevezett folyamat a gépjárműalkatrész-gyártás és a gépgyártás ágazatok munkaerejére. A kérdőíves felmérés és a vállalatvezetőkkel, munkavállalókkal készített interjúk legfontosabb következtetése az, hogy egyelőre nem kell tartanunk a munkahelyek tömeges elvesztésétől, ám a technikai fejlődés széles körűvé válásával a két ágazatban az alacsonyan képzettek állása veszélybe kerülhet. A kutatás az MGYOSZ és a Vasas Szakszervezeti Szövetség együttműködésében, a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezetésével készült.

Egyelőre nincs olyan fejlesztés kényszer a két vizsgált magyar iparágban, amely oly mértékben gyorsítaná fel a munkahelyi átalakulást, hogy az jelentős nyomást helyezzen a munkaerőkeresletre. „Bár a vállalatvezetők és a munkavállalók egyaránt tisztában vannak a digitalizáció okozta változásokkal, egyelőre nem látják veszélyben sem a vállalatuk versenyképességét, sem a munkahelyüket. Jelenleg az adaptációs kényszer nem jelentős, a megrendeléseket a meglévő eszközállományra építve is teljesíteni lehet, még akkor is, ha a gépek idősebbek, kevésbé modernek. Amennyiben a megrendelő úgy kívánja, a vállalat elvégzi a szükséges fejlesztéseket, egyébként jellemzően csak az amortizációpótló beruházásokat hajtják végre.” – mondja Bogóné Dr. Jehoda Rozália, a kutatás egyik vezetője.
Jelenleg a hazai vállalati szektorban erős munkaerőhiány tapasztalható, a fejlesztések jó része ennek enyhítését szolgálja. Amennyiben a hiány enyhül, úgy azonban már lehetnek olyan munkavállalók, akik munkakörét kiszorítja az automatizáció/digitalizáció. Ők elsősorban alacsonyan képzettek, főleg fizikai képességeikre támaszkodó munkaköröket látnak el.
A kutatás egyik fontos következtetése, hogy a szakképzett munkaerő hiánya hosszú távon is lassíthatja a technológia fejlődést Magyarországon. „A megkérdezett vállalatvezetők szerint az alapok helyes oktatása, valamint a modern technológiák (pl.: programozás) bevezetése az alapoktatásba elengedhetetlen egy olyan szemlélet kialakításához, amelyet az Ipar 4.0 megkövetel, és amely néhány éven belül
Magyarországon is jelen lesz. Mindezek hiányában versenyelőnyünk továbbra is az olcsó munkaerőn fog alapulni, s ez egy nem fenntartható pályán konzerválja a magyar gazdaságot”- mondja Dr. Vakhal Péter, a KOPINT-TÁRKI kutatási igazgatója.
Amennyiben hajlandók folyamatosan fejleszteni tudásukat a frissen végzett közepesen vagy magasan képzett munkavállalók jelenleg jó helyzetben vannak, gondok lehetnek azonban az alacsonyan vagy egyáltalán nem képzett munkaerővel. A kutatásból kiderült, hogy a vizsgálat ágazatok munkavállalóinak kb. 20%-a alacsonyan képzett, és sajnos a szakképzettek körében is gyakoriak a funkcionális megértési problémák (írás, olvasás, számolás, érvelés, stb.). Az ő pozíciójuk van legjobban kitéve a digitalizáció közvetlen hatásának. Jelenleg a munkaerőhiány mindenképpen biztosítja foglalkoztatottságukat, ennek enyhülése azonban oda vezethet, hogy a vállalatok átértékelik alkalmazásukat. A kutatás vizsgálta azokat a készségeket, készségcsoportokat is, amelyeket a tárgyi tudás mellett a jövőben mindenképpen fejleszteni szükséges ahhoz, hogy a magyar munkaerő felkészülten állhasson az Ipar 4.0 által támasztott kihívások elé.

A kutatás az Európai Bizottság támogatásával, a WorkTransitionCEE program keretében jött létre. A kutatásról bővebben a https://worktransition.eu/ oldalon olvashatnak. Ezen a weboldalon a magyarországi résztanulmány magyar és angol nyelvű verziója is elérhető, ahogy az MGYOSZ weboldalán is